Ipartestületünkről
1885. június 21-én ipartestületi közgyűlés alkalmával alakult meg a Békéscsabai Ipartestület. Létrejötte után pár hónap múlva 735 önálló iparos, 272 segéd és 52 tanonc volt az ipartestületnél bejelentve.
Kezdettől fogva fontos feladatának tekintette az ipartestület a szakképzést, mely 1874-től az ipariskolai tanoncképzéssel vált rendszeressé. A testület tagjaiból alakult iskolai bizottság tagjai is tartottak órákat, figyelemmel kísérték a tanulók előmenetelét, részt vettek a záróvizsgákon. Fellépett a létesítendő ipari szakiskola érdekében.
A testület nem csak a helyi, hanem a megyei közérdek szolgálatát is felvállalta. A vásározó iparosok érdekvédelmét felvállalva részt vett a vásárok rendtartási és szabályrendeletének kidolgozásában. Az elszegényedett iparosokat rendszeresen segélyezték.
1905-ben megfogalmazódott egy önálló ipartestületi székház megépítése, majd Kovács Mihály elnöksége alatt, akinek munkássága erősen segítette az iparos-társadalom fejlődését, 1928. július 1-jén ünnepélyesen felavatták a Kossuth tér 8. szám alatti IPAROS HÁZAT. A székházat iparosok összefogásával, adományok nyújtásával hozták létre, építették és rendezték be. Az ünnepségen Kovács Mihály elnök beszédében elmondta, hogy óriási sikernek tudható be az új létesítmény, hiszen nagyban szolgálja az összetartás eszméjének megvalósulását. Elődeink áldozatos munkája, kitartása országosan is komoly elismerést vívott ki. A csabai iparosság sokrétű szakmai tagsága erősítette a város gazdaságát. Kiemelkedő kulturális rendezvényeket tartottak, saját daloskörük, táncegyüttesük volt, akik sok-sok országos rendezvényen szerepeltek.
Folyamatosan képezték a fiatalokat. Voltak, akik vándoriparosként külföldi szakmai tapasztalatokkal tértek haza a minőségi munka erősítésére, a helyiek információ hiányának segítésére. Városunk az iparos elődeinknek köszönheti intenzív fejlődését. A kerékgyártótól, a géplakatosig, minden szakma képviseltette magát. Persze a sok évtizedes fejlődés átstrukturálta a tevékenységeket, szolgáltatásokat. Hiszen kerékgyártók helyett gumiszerelők, szekérgyártók helyett autószerelők, és sorolhatnánk a kor igényeinek megfelelő képzettségeket.
Folyamatos a divatszakmák fejlődése is, hiszen ma a fodrász és a kozmetikus szakmák sikereinek vagyunk tanúi. Óriási a fejlődés és vele együtt a kihívás is. Mai világunkban a hagyományos szakmák háttérbe szorultak, hiányát érezzük a jó esztergályosoknak, alkatrészgyártóknak, karosszéria-lakatosoknak, és így tovább. Már is erősödik ezen igények megvalósulása, hiszen munkánk során igyekszünk egyre felkészültebben tájékoztatni, képviselni a testületünkhöz tartozó tagságot, ezzel is segítve annak létszámának növelését.
Hisszük, hogy jövőbeni utunk is sikerekben gazdag lesz, hisz nekünk az utunk a pontos, tisztességes munka. Legyen ez hitvallása minden iparosnak!